Saját malacaim

Első lépésként bemutatnám saját kis malackáimat, Lorettát és Eli-t, akik nem olyan hosszú ideje, nagyjából egy hónapja vannak velem. Vagyis pontosabban velünk, mert hivatalosan a párommal közösek a malackák, de egyelőre még nálam laknak (de erről majd később bővebben). Remélem a nevekből is kiderül, hogy két kislányról beszélek. (Későbbiekben tervezem majd a fajták bemutatását is, csak a témában még szeretnék jó sok infót összegyűjteni.)

20150405_142130.jpg

Ahogyan első, bemutatkozó bejegyzésemben is olvashattátok azután, hogy felmerült tengerimalacot szeretnénk befogadni, információ gyűjtésbe kezdtem. Rátaláltam a Magyar Tengerimalac-védő Egyesület oldalára, ahol rengeteg a hasznos információ. Sajnálatos módon így tudtam meg azt is, hogy legelső malackámat, Rozit teljesen rosszul tartottam. Mentségemre szóljon akkoriban még nem volt internet kis hazánkban, vagy legalábbis nem volt olyan könnyen elérhető, mint manapság. A tartásról egy konkrétan tengerimalacokról szóló könyvből tájékozódtam, és ebben úgy nagyjából csak baromságok voltak (mostmár tudom). Az Egyesület honlapján külön rovatokban megtaláltam mindent, amit a "lakásról", az ételről, a gondozásról tudni érdemes. A másik ilyen nagyon ismert oldal a GeMon.ro, ezzel azért már kicsit óvatosabban bánjatok. A Fórumon ugyanis nagyon sokan állítják magukról, hogy kb. szakértői a témának, de sajnos nagyon nem így van. Húha ezzel most lehet, hogy magamra szabadítom a népek dühös táborát, de belefér. A malacokért mindent :)

Mivel ma már rengeteg az infó, nehéz szelektálni. Pláne, ha mondjuk a különböző közösségi oldalak csoportjai között szemezgetünk. Nem érdemes túl sok csoportnak tagja lenni, mert összevissza keveredik az ember, legalábbis addig amíg szépen el nem kezdi kiszűrni azokat a kommenteket, amik hasznosak, mert szerencsére ilyen is akad bőven.Amikor eldőlt, hogy angol rövidszőrű vagy rövidszőrű bóbitás malackát szeretnék, akkor megkérdeztem hol érdemes ilyen típust beszerezni. Azt már tudtam, hogy mindenképpen tenyésztőtől vásárolok, mert a plazakban működő "állatboltok" malackái sajnos sokszor nagyon betegesek a rossz tartás, a beltenyészet és egyéb problémák miatt.

Szerencsére nagyon gyorsan rátaláltam a (szerintem) legeslegjobb rövidszőrű tenyészetre, az elcobaya-ra, ahol egy nagyon kedves Ildikó nevű hölgy mindenben a legnagyobb segítségemre volt. Végül egy bóbitás teknőctarka januári születésű malackára (Eli-re) és egy aranyaguti, idősebb, 2014 novemberi malackára esett a választásunk. És milyen jó, mert imádjuk őket :)